Csigaház

A Csigaház Blog saját tapasztalatokon alapuló életbölcseleti írások gyűjteménye.Támogathat és erősíthet abban, hogy a magad értelmével találj rá mindarra, ami neked a legjobb.

Montorffy Letti

 

Montorffy Letti író, coach, felnőttképzési szakember bölcseleti írásai elsősorban azokhoz az emberekhez szólnak, akik úgy döntenek, hogy sorsuknak nem elszenvedői és reagálói lesznek, hanem a lélek erejével és a szív bátorságával a változás útjára lépnek. Kockáztatnak és nem félnek a szenvedéstől, rosszakaróktól és kicsinyes hitetlenkedőktől. Elindulnak, mert pontosan tudják, hogy a fejlődés és a változás csak úgy jöhet létre, ha előbb saját maguk változnak. Éretté teszik szellemüket, lelküket, jellemüket, hogy teljesebb, derűsebb és harmonikusabb életet élhessenek.

 

 

Észrevétlen hullik a Gondoskodás...

A szeretet oltalom. Mindig, amikor kimondom ezt a szót, hogy szeretlek, és azután megcselekszem, oltalmamba veszlek. Valami felsőbb és feltételekhez nem szabott szeretetre bízom magunkat és intek a varázspálcámmal. Akkor eljő az Ünnep, és észrevétlen hullik a Gondosodás, nagy és puha pelyhekben.

Apa megérkezik a fával, és Anya akkora már megsütötte a karácsonyi süteményeket. Beborít valami megfoghatatlan fényes derű, és az öröm, amelyben egyformák vagyunk, hiszen mindannyian csak egyre vágyunk; elfogadásra és feltétel nélküli szeretetre. 

A szeretet oltalom. Erőszak, ítélkezés- és előítéletmentes.

Mindig, amikor kimondom ezt a szót, szeretlek, egyszerre erős leszek és bátor, és velem együtt te is azzá válsz.

 

Kép forrása:pinterest.com

Ebből tudhatod, ha a párodnak semmit sem jelentettél...

 
Különleges voltál-e a számára vagy csak egy átlagos ember, nem több? Számos dolog árulkodhat erről de leginkább a cselekedetei és a kommunikációs stílusa az, ami szinte minden érzését elárulja. Azt is, ha össze van zavarodva, ha szenved a hiányodtól és azt is, ha valóban átlagos voltál. Egy, a sok közül.
Lehet ez fájdalmas neked de ebben nem a te valós értéked mutatkozik meg, sokkal inkább az ő hozzáállása, egyrészről a másik nemhez, másrészről saját magához.
A férfi, aki minden nőben lát valami kívánatosat és szépet, akinek minden punci szép...és téged pedig nem emel ezek fölé, nem varázsol egyedivé, megismételhetetlenné, annak még a bőre alá se férkőztél be, nemhogy a lelkébe és a szívébe. Talán sosem volt szerelmes beléd. Talán másba sem. Lehet, csak a vágyat és a vonzalmat ismeri. Nem tud hosszútávon kötődni, szeretni.
De ne hidd, hogy ez csak férfiakkal fordul elő. Nők között is vannak, akik nem tudják, mit jelent szeretni, mélyen kapcsolódni és csak egy "tenyészbikát" vagy egy "pénztárcát" látnak, nem a férfit, aki számukra az egyetlen és a legkülönlegesebb.
A lelkeknek kellene kapcsolódni újra és újra őszintén, ítélkezéstől mentesen. Teljes nyitottságban, minden titkot megosztva, feltárva. Ha ez az őszinteség és megnyílás természetesen módon, magától értetődően nem jön létre a kapcsolat elején, az első pár évben félelmek, szégyen vagy más miatt, nem biztos, hogy később megvalósul. 
 
 
Kép forrása: daniel tarr.com

Ez az élet!

Mindannyiunknak vannak félelmei, melyek lebéníthatnak minket rövidebb vagy hosszabb időre...
ÉS EZ RENDBEN VAN!
Mindannyiunknak vannak az elméjében önsorsrontó gondolatok, melyek parazitaként szívják erőnket...
ÉS EZ RENDBEN VAN!
Mindannyian teszünk és mondunk olyat olykor, ami miatt szégyenkezünk...
ÉS EZ RENDBEN VAN!
Mindannyian gázoltunk már át valaki szívén és lelkén, pedig nem akartuk őt megbántani...
ÉS EZ RENDBEN VAN!
Mindannyian érzetük már, hogy nem bírjuk tovább és feladjuk végleg...
ÉS EZ RENDBEN VAN!
Mindannyian hittük azt, hogy nem vagyunk elég jók, elég szerethetők és mások élete jobb, mint a miénk...
ÉS EZ RENDBEN VAN!
Mindannyian zokogtunk, hazudtunk, szenvedtünk...
ÉS EZ RENDBEN VAN!
Mindannyian szerettünk viszonzatlan. Voltunk szeretők, elhagyók, elhagyottak, magányosak, csalók és megcsaltak...
ÉS EZ RENDBEN VAN!
Mindannyian üvöltöttünk már magányban vergődve, hogy "MIÉRT"? Kétségbeesve, válaszokat keresve...
ÉS EZ RENDBEN VAN!
Mindannyian hittük már azt, hogy semmik vagyunk és senkinek sem kellünk igazán...
ÉS EZ RENDBEN VAN!
Mindannyian várakoztunk már hiába, valakire vagy vágytunk valamire...ami sosem jött el...
ÉS EZ RENDBEN VAN!
Mindannyian csaptuk már be magunkat. Voltunk némák, süketek, vakok és nem akartunk hallani a szívünk hangját...
ÉS EZ RENDBEN VAN!

EZ AZ ÉLET!

DE VAN, AMI NINCS RENDBEN!
...hogy mindazt, ami fáj, ami rossz, ami szenvedést okoz azt állandónak tekintsd és benne maradj hosszabb időre vagy örökre
...hogy mindezért másokat vagy önmagadat vagy egy helyzetet hibáztass
...nincs rendben, hogy ítélkezel, bírálsz és megkülönböztetsz
....hogy kirekesztesz, vádaskodsz, hazudsz és hitegetsz. 
...hogy bosszút forralsz és szándékosan ártasz
....manipulálsz, erőszakoskodsz, elnyomsz és uralkodsz

NINCS RENDBEN, ÉS SOHA SENKINEK SE HIDD EL ENNEK AZ ELLENKEZŐJÉT! AKKOR SEM, HA ÉPP TE AKAROD MAGADAT FELMENTENI MINDEN ALÓL, AMI NINCS RENDBEN. MERT EZ ÉLET ELLEN VALÓ TETT!

Neked pedig itt és most az a feladatod, hogy szeresd, tisztelt, ápold, támogasd, öleld, emeld, fejleszd, tanítsd magadat. Így leszel képes másoknak adni, szeretni, tisztelni, emelni, tanítani és fejleszteni.

 

Fotó:Karádi Bad Zoltán

A fotón a szerző látható.

Vissza önmagadhoz!

VISSZA ÖNMAGADHOZ! AZ ÚT, AMINEK MINDIG VAN ÉRTELME ÉS SOSEM HIÁBAVALÓ!

Már megérezted, hogy nincs mire várnod, mert amire vársz, sosem jön el, sosem fog megvalósulni. Sosem borítja be szíved, lelked azzal az érzéssel, hogy megérkeztem, otthon vagyok. Hagyd abba a hiábavaló várakozást és ragyogtasd fel a nőt, a férfit, aki oly rég benned él és azt várja, hogy végre teret, időt és szeretetet kapjon tőled. Tőled, aki bezártad legbensőbb szobádba és nemcsak a világ de magad elől is elrejtetted, mert nem hittél benne. Másoktól akartad megkapni a hitet, a szeretetet, a bátorságot, a szenvedélyt, a szerelmet, hogy erősítsenek. És most itt állsz egyedül és azt gondolod magányos vagy és nem bírod tovább. Meghalt benned a férfi és elaludt benned a nő? Ezt gondolod most. Ezt szőtted bele a gondolati mintáidba de amíg lélegzel nem létezik állandó szőttes, mert te sem vagy az. Miért tetted magad mégis állandóvá és válasz nélkülivé? Hiábavaló várakozóvá....

Miért vetetted ki magadból az a férfit és azt a nőt, aki tudja, hogy élete legnagyobb ajándéka a szabadság, hogy saját maga lehessen...

 

Fotó:Karádi Bad Zoltán

A fotón a szerző, Montorffy Letti látható.

A szív egy extrovertált, őrült spiné...

Belső utazásaim során...egyszer megéreztem váratlan, hogy nincs több félelem és nincs több fájdalom...történések vannak, és lesznek is...események, amelyekről aszerint gondolkozom, ahogyan érzek...a szívemmel! Nem ésszel, és nem aggyal! Ez vagyok én!

A szív a legfélelmetesebb és egyben legpontosabb útmutató is. Nem véletlen, hogy sokan távol tartják magukat a szívüktől, mert olyan ijesztő igazságokat mutat, amit nem akarnak érezni, ezért inkább érzik azt, ahogyan általában szokták. Pedig egyetlen rögzült hitrendszerbe ágyazott érzelemnek sincs köze valóságos érzelemhez. Ami váratlan, adakozó, felemelő és spontán és ragyogó és mindig árad, és soha nem tud láthatatlan maradni, mert meg kell mutatkoznia. Hiszen a szív egy extrovertált, őrült spiné. Feltűnő rúzzsal és kacér mosollyal. Aki nincs felkészülve a saját szíve fogadására, az még a közelében lévő szíveket is eltapossa ügyetlen a magáéval együtt....pedig csakis a sajátját kellene befogadni és megszeretgetni úgy igazán és bátran....Persze ez folyamatosan, minden nap nagyon fárasztó, komoly érzelmi munka, nem is beszélve a tapasztalati következményekről, úgyhogy ezt sokan kizárják az életükből. Olyannyira, hogy egy idő után azt gondolják, teljes hittel és bizonyossággal: az érzelmeknek nem az a dolguk, hogy láthatóvá tegyük őket nap, mint nap...mert kockázatos, ha mások tudják, hogy mit éreznek...és azt gondolják tévesen, hogy az úgy van, hogy az egyik helyen és embernek kimutatják, amit éreznek, a másiknak meg nem. De ez nem így van, mert ahogyan rendszeresen viselkednek az egyik helyzetben, úgy viselkednek a másikban is. Ha visszatérően kizárják a lehetőségét annak, hogy ki tudják mutatni szavakkal és tettekkel is, amit éreznek, akkor idővel az életük minden területéről kizárják ezt. 

Amikor pedig egyszer mégis szeretnék feltárni, amit éreznek, már nem fog menni... azonnal semmiképp. Lehet, hogy évekbe telik, amíg képesek lesznek megtenni, hogy mások kívülről is lássák azt, amit odabent rejtegetnek. Amit elmondanának, de már arra sem emlékeznek, hogyan fogjanak hozzá...

A fejem búbjától a lábujjamig vágy vagyok és érzelem...erős, szenvedélyes. Tanulom uralni de nem foghatom vissza az áradásom. Sok ez vagy kevés? Ki tudja? Nem érdekes, mert nekem pont így jó, mert a szenvedély ezernyi színe, formája, íze, mozdulata és ünneplése nélkül nem élhetek. Létezem valahogy olyankor is.... magamon kívül leginkább...ismered ezt az érzést? Kifordulok a lelkemből és nem lágy, sikamló, áradó, zubogó, nedves, termékeny és kacér leszek, hanem semmi....maga az üresség vagy éppen maga a nyers romboló harag....persze ez is remek tapasztalás nekem, aki még egy teát is vággyal készítek el, a tésztagyúrásról nem is beszélve. Magam ellen létezve olyanná válok, amilyen nem vagyok...nem nagy mutatvány ez, bárki képes erre, ha folyamatosan ki van téve a lelke egy tőle idegen hatásnak és arra soha nem mond nemet...látod, ezért fontos az önismeret és benne a vágyismeret, hogy ne menj önmagad ereje ellen, hanem inkább lépj szövetségre vele, de ha mész is tudjad azonnal, mit csinálsz és azt is, hogy ez neked nem jó...mert a magad elleni áradásban az amúgy termékeny szenvedélyed azonnal rombolni kezd...a tudatosság egyik útja ez is, hogy tudod, ki vagy, mi a vágyad és mit szeretnél...és látod, meghallod, ha a szíved beszél hozzád...és nem félsz attól, hogy az úton egyedül menj....ha épp ez a feladat...nem rémisztőbb, mint párosan vagy csapatban, hidd el...

Egyetlen lépcsőfok, piciny állomás sem hagyható ki, és nem kerülhető meg, ez ugye evidens...mindent te teremtesz magadnak, mert a felsőbb éned pontosan tudja, hogy mit kell még tapasztalnod, átélned és azt is tudja pontosan mennyi teher az, amit elbírsz....annyit ad...néha feszegeti a határaidat de csak érted teszi, hogy lásd milyen erős vagy és azért is, mert csakis akkor ébred fel az igazi megengedés benned, ha elhúz a határig. Megérkezik a legyen úgy, ahogy lennie kell érzése, a teljes megengedés de ez már nem dacból és haragból születik, hanem tiszta vágyból.

Kapcsolódj össze a szíveddel és ha túl messze van már tőled, akkor türelmesen, nyitott mellkassal várd az érkezését, úgy várd, mint egykoron a legnagyobb szerelmed érkezését...ne menj a szíved ellen, mert ha megteszed csak a közömbösség, a közöny és az érzelmi sivárság az, ami vár...