Csigaház

Megérdemled?

A minap olvastam egy szokásos Facebook okosságot. Szerencsére nem giccses képpel keretezve. Vajon tudod-e mit és miért tetszikelsz, most már ugye többféle verzióban is. Tudod-e valójában mire nyomod a like-ot? Talán még sosem gondolkodtál el rajta. Talán itt lenne az ideje. Néha megéri mélyre repülni, beleásni magad, máshogyan látni, miért is ragad meg egy-egy bölcsnek tűnő, de valójában teljesen üres gondolat, amelynek mindenhez van köze csak a valódi élethez, tudatos fejlődéshez nem. Az idézet így szól.

 

 

 

Nézzük az első mondatot. Megérdemled, hogy olyannal legyél, aki boldoggá tesz. Ez azt sugallja, hogy neked ehhez a boldogsághoz szinte semmi közöd, mert a te örömérzésedért kizárólag a másik ember a felelős. A boldogságért, ha egyáltalán eljutottál oda, hogy tudod, mi az, saját magad vagy felelős. Nem jár alanyi jogon a szeretet. Kölcsönösen ki kell azt érdemelnetek egymást. Nincs olyan, hogy én ezt megérdemlem, azt meg nem. A boldogság se nem derűs kék, se nem rózsakvarc színű. Nem azért választasz párt, hogy majd ő jól boldoggá tesz, aztán ha nem, akkor te meg jól megharagszol rá, hogy lehet ilyen szörnyen retardált, hogy még erre sem képes.

Folytatás… valakivel, aki nem komplikációt, hanem fényt hoz…

Anyám! Hozza a fényt! A fény a 380 nm-től 780 nm-ig terjedő, látható tartományú sugárzásnak fényérzetet létrehozó hányada Ebben semmi komplikált sincs.

 Na de milyen fényt hoz és honnan? Nincs annál igazibb, szebb, életszagúbb, mint amikor komplikációk adódnak és azt együtt, közösen megoldjátok, de neki a fényhozónak ez nem elég emelkedett. Nem akar hétköznapi lenni, mert ő fényt hoz. Azt látja mindenki.

Az idézet szerint az ideális társ tehát az, aki nem hoz se kérdést se komplikációt. Akkor az nyilván egy ciber-hős. Egy robot, de mégsem, mert az is elromolhat, tehát ott is lehet komplikáció a működésében.

Akkor ki?

Az ideális pár válaszokat hoz. Azt mondja ez a bölcs idézet, hogy olyan ember lehet számodra jó, csakis kizárólag, aki sose bánt téged és csak válaszokat ad, sose kérdez. Aha! Szóval egy sci-fi-lény, aki gondolatátvitellel kommunikál.

Hirtelen elképzeltem, amint jön egy nyugodt kék háttérben az emberem, vállán egy rózsakvarc színű zsákkal megáll előttem, mosolyog, kacsint, és némán elém teszi a válaszokat. Az összeset. A rohadt életbe, mind megvan neki, egy se hiányzik és annyira jó fej, hogy ezt most mind nekem adja.

Kérdezzük meg, de most rögtön, mielőtt átváltozik az a nyugodt kék háttér valami sötét és baljós, értékelhetetlen és nyúlós maszattá, hogy mégis kinek a válaszait tette a lábunk elé?

Az én válaszaimat nem tudhatja, az egyetemes válaszokat megtanultam az egyetemen, az ő válaszai meg ilyen mennyiségben, pláne kérdések nélkül nem izgatnak fel. Nem hoznak lázba, sőt effektíve villámgyorsan hibernálódok.

A következő alaptézis: az ideális pár értékel téged és nem bánt. Tételezzük fel, hogy tudod számodra mi az ideális, mert már jól megfogalmaztad, mire van szükséged. És ez az ideális,-fene a pofáját-jól megbánt téged, talán többször is, még sírdogálsz is miatta, amikor senki sem látja. Aztán úgy gondolod, hogy ha ennyiszer megbántott, akkor nem értékel téged, mert nem látja a rózsakvarc árnyalataidat. Mert egy szőrös, hülye majom és kész, és aztán jól otthagyod és mész tovább. Keresel egy másik, hülye szőröst. Aki csak válaszokat ad, a komplikációt, mint szót sem ismeri, sose bánt, és még fényt is hoz.

És ami a legfontosabb: értékel. No, nem egy 10-es skálán és naponta, mert azt azonnal belegyömöszölnéd egy chilipaprikába, hanem úgy nyugodt kék stílusban értékel mindent, ami vagy. Sőt még azt is, ami sose voltál. Mindent, azt is, amikor hisztis sárkánnyá változol pár napra. Szóval mindent, mert te ajándék vagy. Ajándék, akinek jár egy olyan pasi, aki egy siber, sci-fi -szent lény vagy valami hasonló. Nem felejt, sose késik, mindig hoz virágot, sose morcos, mindig romantikus, sosincs szar napja, sose hülye.

 Ember ez? Nem, de megérdemled!