Csigaház

„Rázva,nem keverve” avagy Bondról nagyon személyesen

 

 

James Bond mindent tud, amit egy nő csak megálmodhat, ha éppen álmodni van kedve. Varázsa semmit sem halványodott az elmúlt ötven évben. Ideális, legális és épp annyira abnormális, hogy meg lehessen érte őrülni, akár öt évtizeden át is. Eleganciája és stílusa van. Bear Grylls Armani öltönyben. Bond egy modern kori vándor, egy felfedező, csak épp nincsen sáros bakancsa és nem eszik bogarat.

Az érzelmeit csak akkor palástolja, ha akarja, vagyis ura önmagának. Micsoda erő és fegyelem rejlik ebben. Valljuk be őszintén, hogy az is tetszik nekünk nőknek, ahogyan- az éppen aktuális hölgypartnerrel- eljut az ágyig. Utánozhatatlan. Benne a női és férfi energia, a maszkulin és a feminin oldal összhangban van. Egyszerűen sodor. Lendületbe hoz.

Az elmúlt ötven évben ezt a karaktert minden színész kicsit másképpen formálta meg. Számomra azok voltak az igazán szerethető alakítások, ahol azt éreztem, hogy a színész nem csupán a táblázatba szerkesztett „007”-es elvárásoknak akar megfelelni, hanem érezni benne a saját, személyes és egyedi férfi erejét is.

Egy biztos, annak a jól ismert pillantásnak célba kell érnie; Bond szemeiben pedig úszni lehet. Lebegni, szárnyalni, mert felemel.

Számomra egyetlen színész volt, aki ebben a szerepében ( is) lehengerelt.

Ő Sean Connery.

Nekem ő a mindenkori, és az egyetlen James Bond, ő adja vissza mindazt, amit egy férfiban látni akarok, és amit persze érezni is. Pierce Brosnan nálam nem kap helyezést, mert ő nekem túlságosan kifinomult és hidratált. 

Számomra a sokat vitatott Daniel Craig van a második helyen. Harmadik helyet nem osztok, úgyis csak az első kettőért öltöznék nőnek, akkor meg minek harmadik hely. Talán a filmalkotók is Craigben látták a fiatal Conneryt, és a vízöntő kor férfi idolját A fekete macsók ideje amúgy is leáldozóban van.

Ünnepeljünk! 50 évesek lettek a James Bond filmek! Jöjjön egy pillantás, amelyben úszni lehet, és egy martini „rázva, nem keverve”.