Csigaház

Miért hagytam magam bezárni...?

 

Ne légy tökéletes! De légy aki vagy, aki lennél, ha nem szólna rád a szomszéd banya, a férjed, az anyósod vagy anyád vagy bárki, hogy felelőtlen hülye vagy, ha megteszed. Mit is? Bármit, amit szeretnél, mert azt érzed, hogy ez a te utad. Persze a te félelmed is, ami az úttal jár, amit előtted még nem taposott ki senki de akkor is a tiéd. Más nem tudhatja, neked ez miért jó, miért kell. Csak azt tudhatják, hogy nekik miért nem lenne jó és félnek. Helyetted is, sőt az összes ősöd helyett is. Félre értelmezik a bátorságod. Azután rád zudítják a saját kételyeiket, bizonytalanságaikat és önzőnek bélyegeznek. Ez a kedvencem! Amikor minden szavuk és tettük arról vall, hogy elhitessék veled, rossz uton jársz. Hibás vagy, tévedsz! Miért? Mert, határozottan és pontosan tudod, mit szeretnél, hogyan szeretnéd és önképviseletből épp jelesre vizsgázol. Ők pedig, akik leginkább saját magukat féltik, mert megérzik, hogy az erődből már többet nem vehetnek el, azt hazudják neked mégpedig néha nem is rossz szándékból de teljes hittel (mert a hit addig terjedhet, amennyire az ember megvalósult), hogyha magadra gondolsz, akkor önző vagy. A céljuk az, hogy felébresszenek benned valamiféle lelkiismeretfurdalást, amelyben elbizonytalanodsz, hogy amit tenni akarsz valóban jó-e neked de legfőképpen jár-e neked.

Mit gondolsz saját gyönyöröd, örömöd, ragyogásod, tudásod, szédületed, csended, pihenésed jár neked? Vagy csak akkor, ha másoktól engedélyt kapsz rá? Hányan éltek ti nők, abban a tévhitben, hogy rossz anyák vagytok, ha a napotok minden egyes percét nem áldozzátok a gyermeketek figyelmére? Hányan gondoljátok azt, hogy rossz társak, feleségek vagytok, csak azért, mert a házimunka, család mellett olykor szeretnétek egyedül lenni vagy épp barátnőkkel szó szerint „csak úgy lógni”, lebegni a derűben. 

Miért hagytam magam bezárni...? Valaki más börtönébe...

Nem fontos, hogy mások, hogyan gondolják a te életed vagy éppen téged, hogy milyennek kellene lenned. Az sem lényeges, ha azzal manipulálnak, hogy mennyire csalódtak benned és másnak gondoltak, mint aki vagy. Kiben és miben vesztették reményüket, örömüket valójában, amivel most a te bátorságodat, erődet, lendületedet beszennyeznék? Valójában kiről szól ez a nagy ellenállás, amivel gátakat és akadályokat dobálnak eléd és megszabják melyik úton mehetsz?

Sose felejts el kérdezni, mert aki megtanul kérdésben élni, annak idővel kinyílik, mozgásba lendül és feltárul a világ (a saját belső világa is!), és az összes lehetőség kacarászva ráhullik a homlokára.

Ne légy tökéletes! Mert miközben a hibátlanságra törekszel, olyasvalamit akarsz elérni, ami nem létezik. Elveszted így szép lassan az összes értékes energiád, hited, önbizalmad, derűd, mosolyod, álmod, szabadságod, amelyek nélkül sem anyaként sem társként nem leszel teljes. Ahogyan bent, úgy kint és ahogyan a láthatatlanban, úgy a láthatóban. Hajtsd le elméd olajágra és hagyd magad vezetni bensőd által.

Felmutatok egy táblát. Látod, mi van ráírva? Gyere, nézd meg közelebbről! Olvasd el, mit írtál rá...mikor is....oh, már nagyon régen...talán kislányként vagy háborgó kamaszként....de odaírtál valamit..! Üzentél magadnak! Emlékezz rá!

 

Fotó: Rojeen