Skype online coaching

Egyéni és kiscsoportos
online coaching Montorffy Lettivel

Előzetes időpont
egyeztetés szükséges:
+36 30 790 4677,
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
vagy skype üzenetben.

Keresés

"Jó szex 13 lépésben"

Nofertiti álmai

 

1. rész

Bandukolok a november végi, nyirkos 3 fokban és az jár a fejemben, hogy lehet-e, kell-e racionálisan, tudományosan úgy megírni egy posztot, hogy arra elsőre rácsapjon egy mindenre éhes szerkesztő. Megyek és cuppognak a talpam alatt a járdán az esőtócsák, ahogy belelépek és várok valami cukit és váratlant, amitől kisüt a nap. A szerkesztő ül a meleg szobában, kávéja a laptopja mellett. Akár blogger is lehetne de nem az. A bögréje vicces, az élete nem az. Szürke körülötte a november végi pillanat, ami hamarosan vészesen és nagyon unalmasan összeér egy december eleji pillanattal...

Hallom, hogy a macska nyávog, nem tudom, hogy szeretne bejönni vagy ki akar menni. Így az álom és az ébrenlét határán ezt sosem lehet tudni biztosan. Nem kelek fel, az álom visszaránt egy pillanat alatt.

A kávésbögre egy bohócfejjé változik, rémes a mosolya , mondhatni vészjósló. A szerkesztő rosszul lesz. Nem kap levegőt. Fuldoklik. Senki nem érti, mi baja lehet. Mentőt hívnak hozzá.

-Mi a panasza?- kérdezi a kissé elhízott, fókára emlékeztető mentőorvos

A szerkesztő nem válaszol, hiszen nem tud, mert éppen fuldoklik. Ehelyett a lehetőségekhez képest, szépen és szerényen néz. Az orvos újra felteszi a kérdést.

Ki akar nyírni, most már egész biztos - gondolja a szerkesztő. Semmi kétség. Látja, hogy betűelakadásom van, azért fuldoklom de ő akkor is makacsul  kérdez és nem segít.

Aztán kap egy injekciót, amitől hirtelen kék madarak röpködnek a fókafejű doki homloka körül és ezen elkezd röhögni. Na, ezt kellene valakinek most megírni!

-Doktor Úr-szólítja meg hóhérját a szerkesztő – Akkor én most mit tegyek?

-Ez egy szép kis pánikroham volt. Pihennie kellene, túlszerkesztette magát, Hölgyem! Semmi stressz, semmi hús, friss levegő és jó szex!-mondja az orvos, majd az utolsó szónál kacsint egyet és felröhög, ahogy csak a fókák tudnak.

- Ez őrület!- gondolja a szerkesztő- Nekem „kurvabetűelakadásom van”, ez meg jön nekem itt a jó szexszel. És mi az, hogy szép kis pánikroham? Mitől szép? Dr. Fókának is fura viszonya van a betegségekkel, akárcsak a többi orvosnak. Ezek mind perverzek, szeretik a betegségeket!

-... és vehetne magának egy cuki kisállatot is- folytatja az orvos, mondjuk egy kutyát. Az állatok nagyon jó hatással vannak a mentális állapotra. Ha gondolja, tudok ajánlani egy kifogástalan kutyatenyésztőt. Előhúz egy névjegykártyát, a szerkesztő felé nyújtja, majd édesen mosolyogva azt mondja- Ő a testvérem. Hivatkozzon rám. A legjobb kutyát fogja kapni.

A szerkesztő gépies mozdulattal átveszi a névjegyet. Ránéz és nem lát rajta semmit. Teljesen üres a papír.

A macska újra nyávog. Sürgős lehet neki a dolog. Nekem meg az álom. Izgat az üres névjegy, ezért gyorsan visszaalszom. De az álmok nem várnak meg, az üres névjegyek meg szinte soha.

A szerkesztő újra fuldokolni kezd. Beviszik a kórházba. November van, nyirkos, gyilkos hideg. Bandukolok és közben az jár a fejemben, hogy meglátogatom a kórházban a szerkesztőt és elmondom neki, hogy ne aggódjon és ne törődjön a fóka dokival, mert én hiszek a „betűelakadásban”, sőt tudom is, hogy mi az....az ember olvas egy szöveget, ártatlanul és hopp egy betű felugrik a szájába és a torkán akad. Az „L” betű a legveszélyesebb. Az úgy be tud akadni, de úgy, hogy soha senki nem tudja kiszedni. Idővel megszokja az ember, már észre sem veszi. Néha krákog egyet vagy köhint és él vidáman.

A szerkesztő nem várt, de ennek ellenére örült nekem. Jól ismerjük egymást, mintha a tükörbe néztem volna, amikor ránéztem. Keser-édesen átölelt, elmesélte kalandját a fóka dokival, majd kért egy kávét, felvette a plüssmaci köpenyét és kimentünk a folyosóra.

-Írj valamit!- mondta lelkesen

-Jó- mondtam, írok! Megírom a „Jó szex 13 lépesben” című cikkemet, aztán kirúzsozom a számat, felveszek egy combfixet és egy tűsarkút és szépen elegánsan és váratlan meghalok. Jó lesz így?

-Tökéletes!- mondta a szerkesztő és felragyogott az arca, majd köhintett egyet és ő is meghalt.

Azzal a gondolattal ébredtem, hogy azért ez a „betűelakadás” nagyon veszélyes betegség , ugyanakkor remek téma is, mert telis- teli van cuki kis rejtélyekkel...

 

Fotó:Allan Tager