Prométheusz háza/ A szeretet nem evidencia...
A harmadik őszben jártunk, mióta először találkoztunk. Már része volt az életemnek, akár a változás, amelyet elindított vagy amelyet elindítottam magamban. Egyszer majd erre is választ kapok, lecsendesednek a miértek a lelkemben. Miért jött Prométheusz? Mi dolga volt az életemben? Fényt hozott. Azért hozhatott világosságot és tisztánlátást, mert akkor erre én már nyitott voltam és vártam rá. Máshogyan nem történik meg a találkozás. Mert minden sorsfordító találkozásnak oka van és ez az ok sohasem véletlen.
Nem véletlen csak váratlan és erőteljes. Akkor érint csak meg, amikor megnyíltál. Megnyílás nélkül semmilyen átalakulás sem kezdődhet el. Szétnyitod a lelked és várakozol. Nyíló lélekkel és teljesen kitárulkozva lehet csak értékesen várakozni, ahogyan a virágok.
A beporzás pillanata szent. Fel kell készülni rá. Tisztának kell lenni. Ebben sincs alku. Várakozni sem lehet piszkosan. Mert nem úgy van, hogy majd mire megjön az, amit szeretnék, amire várok, akkor majd megtisztítom magam. Nem jön, amíg nem vagyok hófehér ott legbelül. A lelkem tündérpora csilloghat csak a szememben. Ott lesz az a szivárvány, amire vártam.
Sokszor több életen át tart a felkészülés. Amikor pedig beteljesül, a láncok lehullnak, onnan már csak felfelé emelkedhetsz. Nem vonzol magadhoz semmit, ami tartósan mélyre húzhat. Hosszú út ez és nagyon nehéz de gyarló emberi életünk legszebben járható útja. Megérzed a szeretet áramlásának a szabadságát és pontosan tudod, hogy ebben az áramban hol a helyed.
Miért jött Prométheusz? Azért jött, hogy megtanítson, hogyan emelkedjek felül a karma törvényén...méltósággal és türelemmel.
Meddig marad? Azt hiszem addig, ameddig emlékezem rá, emlékezem legjobb önmagamra és a szivárványra, amit hozott. A szeretet nem evidencia, hanem áldás és ajándék. Nem lehet harccal elérni semmit, aminek a szeretethez bármi köze lehet. A szeretet áldására akkor döbbensz rá, amikor megtapasztalod, hogy senkinek nem jár alanyi jogon. Nem evidens, hogy szeressenek és termékennyé tegyék a lelked. A legtöbb áldásra a hiányuk figyelmeztet. A hiány jobban tud égetni, mint bármilyen tűz de azt is megtanultam Prométheusztól, hogy a tudatosságom magas fokán már nincs hiány. Ott csak elégedettség van és teljesség. Bizonyossága annak, hogy minden, ami épp velem történik, a lehető legjobb dolog, ami történhet és a javamat szolgálja.
Fotó:Molnár Péter
