Csigaház

A Csigaház Blog saját tapasztalatokon alapuló életbölcseleti írások gyűjteménye.Támogathat és erősíthet abban, hogy a magad értelmével találj rá mindarra, ami neked a legjobb.

Montorffy Letti

 

Montorffy Letti író, coach, felnőttképzési szakember bölcseleti írásai elsősorban azokhoz az emberekhez szólnak, akik úgy döntenek, hogy sorsuknak nem elszenvedői és reagálói lesznek, hanem a lélek erejével és a szív bátorságával a változás útjára lépnek. Kockáztatnak és nem félnek a szenvedéstől, rosszakaróktól és kicsinyes hitetlenkedőktől. Elindulnak, mert pontosan tudják, hogy a fejlődés és a változás csak úgy jöhet létre, ha előbb saját maguk változnak. Éretté teszik szellemüket, lelküket, jellemüket, hogy teljesebb, derűsebb és harmonikusabb életet élhessenek.

 

 

Angyalod kitart melletted

A élet legnehezebb helyzeteiben is maradj mindig éber, nyitott és befogadó.  Hagyd, hogy a szeretet körbefonjon puha karjaival. Ha fájdalmas is de nyílj ki, ahogyan a virágok, ha eljön az idejük. Ne zárkózz be, és soha ne mondj nemet a benned szunnyadó derűre.

A megnyílás nem azonos a teljes kitárulkozással. Nem azt jelenti, hogy meg kell mutass mindenkinek mindent, ami benned van, és válogatás nélkül befogadj mindent. Azt jelenti, hogyha úgy akarod nem félsz már nyilvánvalóvá tenni azt, aki Te vagy, ami értékes benned. Azt jelenti, hogy békére leltél és tudod, hogy haraggal a lelkedben sosem kerülhetsz arra az útra, ami valóban a Tiéd.

Gyűlölködni, gonoszkodni bárki tud, ahhoz nem kell különösebb képesség. Szeretni csak az képes, aki önmagának tükröt tartva, szabadon, nem görcsös erőlködéssel képes elindulni a változás lebilincselő és kalandos útján. Mert örömteli élet csak a változásban és annak elfogadásában válhat teljessé. Ha a szíved bátor, az Angyalod kitart melletted, és neked látnod, érezned kell, hogy segíteni akar.

 

Fotó:Karádi Bad Zoltán

 

 

 

 

 

 

Puritán "hőségfilozófiám"

Paradicsomot és mozzarella sajt golyókat majszolok. Olíva olajat, sót, színes borsot tettem rá és a teraszról friss bazsalikomot, mert mindig nevelgetek valami fűszernövényt. Előfordul, hogy többet is.

Bazsalikom mindig van, mert nagyon szeretem az ízét, illatát. Izgalmas ízesítő. Sokféle ételbe használható. Zseniális növény, mert mást ízt ad, ha töklevesbe teszem, mást, ha paradicsomlevesbe és megint más így nyersen, lédús paradicsommal. Hőségben, így estefelé egy pohár lehűtött Roséval: ajándék.

Miközben a számban ízlelgetem a különböző aromák tökéletes együttesének hatását, arra gondolok, hogy a mozzarellás pillanatokat egyetlen tikkasztó hőség- nap után sem tudom megunni. Nyáron, amikor nagy a meleg, mindig vágyom rá. Úgy érzem, lehűti a lelkem felesleges izzását és egyben tart.

Aki tud és szeret is főzni, az pontosan tudja, hogy minden évszaknak vannak jellemző ételei. A hőségnek pedig külön étlapja és itallapja is van.

Ha jól akarod magad érezni 45 fokos kánikulában, akkor figyelj arra, mit iszol, mit eszel, és folyamatosan cirkuláljon elég folyadék a szervezetedben, mert szárazságban csak a kaktuszok és a tevék képesek élni. Ha szomjúságban tartod a tested, hogyan várhatod el, hogy a lelked és a szellemed egyensúlyban legyen.

 

A puritán "hőségfilozófiám" lényege, ha lelassít minket a természet (évszak, napszak, időjárás), akkor valóban csendesedjünk le. Ne akarjunk ugyanolyan tempóban haladni kora hajnalban vagy késő éjjel, mint délelőtt vagy kora este.Hagyjuk érvényre jutni magunkban a csendet, és ne erőltessünk semmit.A nyári időszak, talán a sok napsütés, a forró nappalok és  meleg éjszakák miatt is, pihenésre,kikapcsolódásra szólít minket. Sok gyümölccsel, könnyű ételekkel, sok értékes folyadékkal (vízzel,  könnyű borral, hideg levesekkel, gyümölcs turmixokkal) könnyedén megteremthetjük a szervezetünk komfortérzetét.

A kundalini jóga azt tartja, hogy a belső tűzet ébren kell tartani, nem szabad kioltani jéghideg ételekkel vagy italokkal. Az egyensúly megteremtéséhez, ahhoz, hogy a központod ne billenjen ki, tested, szellemed, lelked lángját valóban őrizned kell. Ha ez mégsem sikerül, akkor elkezdesz fázni, esetleg lelassul a vérkeringésed (kezed,  lábad hideggé válik) vagy nagyon meleged lesz, a vérnyomásod az egekbe szökik.

Tudatos, éber figyelemmel és sok gyakorlással a központodat képes leszel a helyén tartani, akkor is, ha a külső körülmények -akár egy tikkasztó hőség- megpróbálják ezt az egyensúlyt bármilyen irányba eltolni.

Azért hívom puritánnak a „hőségfilozófiám”, mert mindig a legegyszerűbb cselekvésekkel, gondolatokkal, szavakkal, táplálékkal lehet a legnagyobb csodát elérni.

 

 

 

 

 

 

Gemenci beszámoló 2. rész/A bundás kenyér apoteózisa

Hajnali 4 óra volt. A madarak hangosan csiviteltek, mégis volt ebben a zsibongásban valami egyetemes harmónia. A természetet, ameddig az ember bele nem avatkozik,olyan egyensúlyok,igazságok működtetik,amely az egyszerű városi utazót mindig csodálatra intik. Aki figyel a környezetére az észreveszi az üzeneteket. A legegyszerűbbeket is, mint például egy madárének. Friss energiákkal telített minden madár éneke, ők a hírhozók és a hírvivők. Aki süket a világ hangjaira az a saját belső hangjait sem hallja meg. Csendben felkeltem és kimentem zuhanyozni. Nem gyötört az álmosság,  élveztem a hajnal minden egyes pillanatát. Csendjét és izgalmát. Az indulásig még bő fél óra volt, mivel előző este öt órai időpontot beszéltünk meg, így sétálgattam a ház körül, fürdettem a lelkem a gemenci illatokban. A hintaágy elringatott, békében voltam magammal.

Elkortyoltam lassan egy pohár vizet és minden kortynál arra gondoltam, hogy energiát iszom. Színtiszta energiát, ami gyógyít, erőt ad és segít építkeznem. Minden élet gondolattal irányított. A gondolataiddal magadhoz szólítod az angyalaidat és megidézheted a démonjaidat is. Mindkettőre képes vagy.

Pontban öt órakor a házigazdánk megjelent kezében egy tálcával, amelyen friss kávé gőzölgött és illata igen szívmelengető volt. Ha valaki megkérdezné, milyen illatokat társítanék az otthonosság érzéséhez, a kávéillat lenne az egyik, amit biztos megemlítenék. A reggeli kávéillat olyan, mint egy puha takaró a hűvös estéken vagy egy hűsítő Rosé kánikulában. Megittuk a frissítőt és elindultunk gyalog a Duna mentén az erdőszéli úton. Szép tempót diktáltunk magunknak, de azt hiszem mindhármunknak jól esett, hogy reggeli előtt átmozgattuk az izmainkat és beszélgettünk,viccelődtünk. Talán én beszéltem a legkevesebbet. Néha jó hallgatóságnak lenni. Nézőnek. Persze nem kívülállóként, hanem aktív résztvevőként. Gondolati síkon. A hajnali portyázásokban mindig nagyon erős a „csend szava”, akkor is, ha a ténylegesen nincs csend. A csend az egyetlen, amelyben le tud ülepedni a felkavart lélekpor, felfrissül a szellem és ami bánt az tovareppen a madarak énekével, le lehet rázni akár a megszáradt sarat a bakancsról. A jó csend ajándék.

Mire visszaértünk a házhoz már felkelt a nap de a Bárka körül még semmi mozgás sem volt. Éhesek voltunk és vágytunk a bundás kenyérre nagyon, mivel Balázs útközben már igen plasztikusan és a tőle megszokott jókedvvel ecsetelte nekünk, hogy milyen is az igazi tojásba forgatott kenyér. Házigazdánk bundázott péksüteménye burgonyás kenyérből készül és a tojáshoz mindig tesz tejet is. A kész kenyeret pedig enyhén bedörzsöli fokhagymával. Annyit tettem ehhez hozzá ötletben, ahogyan én készítem otthon. A kisült kenyérre tejfölt, reszelt sajtot teszek. Balázs is így tálalta fel nekünk a reggelit - a tejfölt persze nem tette előre a kenyerekre- és még friss petrezselyemmel is megszórta a csodásan illatozó reggelinket. Mindig a legegyszerűbb ételekben van a legtöbb szeretet. Apró ötletek, friss alapanyagok, egy tökéletes hajnali portya és az egyszerű bundás kenyér mennybe ment. És mennybe vitt minket is. Részünkké vált. Táplálta a testünket és a lelkünket de még a szellemünket is. Figyelmeztetett, hogy a boldogsághoz olyan kevés dolog szükséges. Mert, ha tudjuk, mit szeretnénk  és jó irányba indultunk el, akkor minden döntésünk harmóniát teremt a szívünkben. A harmónia pedig a legegyszerűbb dolgok értékelésénél kezdődik.

 

Fotó:Bilek Ferenc

Az igazság princípium

Az igazságnak nem kell bizonyítani, erőlködni, üvölteni, harsogva trombitálni, hogy léte jogossá váljék. Az igazság egyszerűen és nyilvánvalóan jelen van. Társul a békével és az erővel. Az igazság erejében hatalmas lendület van, de ez a lendület nem sodor el. Ebben a sodrásban nem lehet elsüllyedni, mert a fény mindig felemel. Megtart. Az önzetlen, érdek nélküli jóság az, ami élteti. Az igazság princípium. Megkérdőjelezhetetlen, és ha megdobálják sárral, akkor is ragyog, egyszerűen átragyog mindenen, ami hamis, hazug és álszent. 

Az igazság minden fenyegetésnek, rosszindulatnak, gonoszságnak, álnokságnak ellent áll. Nem véletlen, hogy olyan fényes a tekintete minden igaz embernek. Szinte ragyog az arcuk és jó a közelükben lenni. Az igazság melegít. Nem langyos,nem is forró. Állandó melegségben tartja az ember lelkét. A hamisságban mindig van valami homály, nyirok és nyákos hűvösség. Ami igaztalan, az levegőtlen is. Egyszerűen elfogyasztja a légkörben a friss oxigént. Ezért van az, hogy hazug emberek után szinte ragad a levegő a szobában és  ki kell szellőztetni, mert fullasztó, amit maguk után hagynak. A hazugság fojt. Az igazság ezzel szemben friss oxigént pumpál a vérbe. Nézd meg az álnok embert. Sokat és szinte szünet nélkül beszél, gyakran ismétli meg ugyanazt, gyakran kérdez vissza, a tekintete is folyton mozgásban van, képtelen hosszan szemkontaktust tartani és mindig rág valamit, ételt vagy rágógumit. Mindegy, csak mozogjon a szája. Rágja a hazugságot. Próbálja igazsággá formálni. Nem tudja, hogy nem lehet, ezért állandóan mozgatni kell a test kapuját, mert a benne vibráló feszültség és félelem nem engedi nyugodni. Zavart lélek. Gyakran gyötri álmatlanság és csak kifelé képes élni, mivel a belső, valódi lényét nem ismeri. Nem is tud a létezéséről. Hiteltelen és hitetlen.

 

Fotó:Molnár Péter

Gemenci beszámoló 1.rész/A vendéglátás misztériuma

Szépen hullott ránk az est, ahogy Krisztivel távolodtunk a várostól és lassan lecsendesedett a szívünk is. Tudtuk mindketten, hogy jó helyre megyünk. Ő azért, mert már járt ott, én pedig azért, mert még nem de vágytam oda és a vágyakozásban nagy erő és hit van. Az autó halkan döngicsélt alattunk, tompa morajlássá olvadt egybe minden hang. Kezdtünk mindketten áthangolódni. A rádiót is kikapcsoltam, mert magasabb rezgésszintre átállni zajban nem lehet. Elég, ha bennünk szól a dal. Az sem baj, ha mindkettőnkben más. Már jócskán besötétedett, amikor megérkeztünk. Jólesően hűvös volt az éjszaka. Beálltam a parkolóba. Egy pillanatig úgy tűnt, kihalt minden, senki sem vár minket. A jó házigazda azonban az időzítésben is otthonosan mozog, mindegy, éjjel van vagy nappal. Épp amikor elkezdtem volna azon morfondírozni, hol is lehet, előbukkant a fáradt lámpafény árnyékából „Toldi Miklós” szálfa termete és kedvesen üdvözölt minket, majd készségesen segített kipakolni. Vöröses szakállán megcsillant a hold fénye és valami jóságos energiaburok vette körül. Majd leültünk egy pohár italra, amiből persze több pohár is lett. Az idő ilyenkor semmit sem számít. Megérkeztünk és a találkozásra inni kell. Inni és mesélni. Ha valami vagy valaki úgy ismerős, hogy akkor látod életedben először, akkor rögtön úgy érzed, hogy jó helyen vagy, mert „az otthon nem egy hely,hanem lényednek egy része”. Ha pedig ezt az érzést valaki vagy valami a puszta létezésével elő tudja hívni és napokon át életben is tudja tartani, akkor nem kétséges, hogy a hely, ahol jársz, hozzád tartozik és az ember, aki beszél hozzád, a barátod lesz.

A jó házigazda pontosan tudja, hogyan köszöntse a vendéget, mennyit igyon velük, mennyit és miről beszéljen és azt is pontosan érzi, mikor kell elmennie. Nem azért, mert mindezt megtanulta, hanem azért, mert a lelke egészen finomra van hangolva. Ez különbözteti meg a vendéglátót a házigazdától. A lélek. A vendéglátó is minden tőle telhetőt megtesz de hangolódni már nem képes, mert valójában számára a a vendégek elszállásolása csak munka a sok más munka mellett. A házigazda ezzel szemben szereti a vendégét, akár a saját gyerekét és minden vendéget, a problémásakat is. Főleg azokat kell nagyon szeretnie. A jó házigazda visszavár, nem felejti el, mi a kedvenc ételed és évek múltán is emlékszik rá, hogyan szereted a rántottát. Az egész lényével gondoskodik és képes egyszerre egy időben több feladatot is ellátni. A mi házigazdánk is ilyen ember volt, szinte világított a lénye. Egyetlen pillantásából láthatóvá vált, hogy boldog. Megtalálta önmagát, a helyét a világban, szereti a feleségét, nem csak úgy ímmel-ámmal, kötelező akarással, hanem, igazán teljes szívből és teljes odaadással képes megélni az apaságát is, ahogyan mindent. Erős bárkája mindannak, ami körülveszi. Ringatja, babusgatja a hozzá menekülő, megfáradt városi népeket. Főz rájuk, eteti őket, táplálja a testüket és a lelküket is; egy-egy humor morzsa, egy-egy helyi anekdota vagy érdekesség mindig van a tarsolyában. Gemencen ódát lehetne írni valamennyi hajnalhoz, vadleshez, reggelhez, bundás kenyérhez, bográcsos füstös estékhez, bor-mámoros éjszakákhoz, és már bizonyos, hogy Barkuti Balázshoz és Erős Hajnalkához is, aki az ő életének párja, és nélküle talán Balázs is más ember lenne... 

 

Fotó:Molnár Péter