Minden kérdés lehet kínos, ahol valami titok lappang, valami, ami félelmet, szégyent, rettegést vált ki. Minden kérdés kínos, amire nem akarunk felelni. Egyrészt azért, mert azt tanították nekünk és velünk együtt az összes felmenőinknek, hogy arról a bizonyos dologról nem szabad beszélni. Másrészről a társadalmi elvárás szerint sem illendő, azaz valamilyen büntetés jár érte. Helytelen. Nincs helye sehol, annak, ami zavarba ejtő. De akkor mégis hová tettük? Hová száműztük? Egy nem látható, felszín alatti, sötét helyre. Eltitkoljuk azt, ami sebet ejt rajtunk, bennünk, az életünkön, a családunk életén, de a hallgatás nem szünteti meg a létezését. A némaság erősít, izmosít rajta és befolyásolja az attitűdöt, a személyiséget. Kínos, hogy az őszintétlenség, a félelem, a hiba, a társadalmi, családi, politikai, vallási, szexuális hovatartozás olyasvalami, amit nyíltan felvállalni, még inkább beszélni, kérdezni róla kellemetlen. Zavaró az őszinte felvállalása annak, aki voltam, aki vagyok, amit gondoltam, éreztem, és amit most gondolok és érzek!?

Mitől lesz kínos egy kérdés?

Abban a pillanatban, hogy beleállok abba az emberbe, aki én vagyok, és hiszek benne, szeretem, támogatom, büszke vagyok rá és elismerem őt, megingathatatlan leszek.

Mert minden bizonytalanság, homály, hazugság, elhallgatás, elfojtás kínos. És ami kínos, az kínnal is jár. Elsősorban magamat mérgezem vele és közvetett módon a környezetemet is. De amíg nem ismerem be, hogy számomra melyek a nyugtalanító kérdések és miért, addig csak a félelem marad, a szégyen, és a titok, és a kimondatlan kínjaim erjedése tudatom mélyében.

Mitől lesz feszélyező egy kérdés? Mi befolyásolhatja, a kellemetlenséget, amit a kérdés okozhat? A kommunikáció témája, tere, ideje, módja biztosan. Ha tapintatos vagyok akkor figyelembe veszem, hol, mikor, milyen modulációval, milyen gesztusrendszerbe, metakommunikációs hálóba ágyazva teszek fel egy kérdést, amiről tudom, hogy nyomasztó lehet de szeretném tudni a választ.

Ha nem vagyok diplomatikus és tapintatos, talán azért mert soha, senki nem tanította meg nekem ezeket, és összekeverem a diplomáciát és a tapintatot a látszat kedvességgel, és ezért inkább a nyers őszinteséget választom, megbánthatok másokat. Egyetlen kérdéssel. Akaratlanul. Lehet emögött manipulatív, gonosz szándék de lehet lejáratás is. Vagy éppen az erőviszonyok felállítása, fitogtatása, harcra, tetemre hívás. És lehet tudatlanság, butaság, felkészületlenség, érzéketlenség. Mennyi szándék egyetlen kínos kérdésben! Mi tanulható ebből?

Elsősorban az, hogy tudatosítani kell saját kompromittáló kérdéseinket, amelyekre soha, semmilyen körülmények között nem szeretnénk felelni. Amíg nem győztem le a félelmemet az adott téma iránt, addig annyit tehetek, hogy bele állok önmagam védelmébe, és határozottan nemet mondok. Képviselem a félelmemet. A nyomasztó kérdés éppen attól lesz aggodalmat keltő, hogy nem akarok rá felelni de még csak azt sem akarom elmondani, hogy nem akarok rá felelni. A legtöbben úgy tesznek, mintha nem is hallották volna a kérdést, és zavartan mosolyognak, elpirulnak, megsemmisülnek. Azután jön a harag és a düh, amit a másik kérdése gerjesztett bennünk, mert kényes területre tapintott. Lehet szándékosan, lehet, teljesen véletlen, és az is lehet, hogy jó szándékból teszi fel azt a bizonyos kérdést, ami kibillent és zavarba ejt. De a tehetetlenség, az önmagamba vetett hitem hiánya, és a szégyen miatt, amit érzek, nem ad mást nekem ez a helyzet csak a dühöt és a haragot. Alacsony rezgésű, alantas személyiségnél a bosszút és megtorlási szándékot. Miért? Mert egy vacak nemben sem tudtam magam képviselni. Hogy elmondjam, itt és most erről nem szeretnék beszélni, mert a személyes, magánéleti szférám része. Vagy azért, mert így döntöttem, és nem engedek semmilyen társadalmi nyomásnak, ami olyasvalamire kényszerít, ami idegen tőlem.

Amikor elkezdünk vizsgálódni, mitől lesz kellemetlen egy kérdés, arra is ajánlatos ránéznünk, miért létezhetnek ezek a feszélyező kérdések általában, és konkrétan az én életemben? Mi ad ezeknek létjogosultságot, hatalmat, erőt és uralmat?

Mi adunk. Nem az anyánk, az apánk, a testvérünk, a pszichológusunk, a coachunk, aki kérdez. Kizárólag mi. A gondolataink, a vágyaink, a félelmeink, a szégyenünk, a hazugságaink, a szeretetlenségünk. A bizalom és a hit hiánya. Hit abban, hogy minden, ami velem történik épp akkor és úgy történik, ahogy nekem jó, és akkor is hiszek ebben, ha a fájdalomtól, csalódástól, gyűlölettől nem értem az okot. Előfordulhat, hogy az ok azonnali megértése olyan sokkot okozna nekem, hogy örökre elveszteném a józan eszem és egy másik világban rekednék. Nem tudni valaminek az okát sokszor áldás és ajándék.

Miért hiszünk a kínos kérdésekben, és melyek a leggyakoribb kínos kérdések?

Attól lesz valami az ami, ha hiszünk benne. A hittől kap erőre. Ha úgy nőttem fel, hogy illetlenség volt társaságban megkérdeznem, hogy anya, mikor megyünk haza vagy illetlenség volt a ház asszonyának azt mondani, hogy nem ízlik az étel, amit főzött, akkor ez az értékrendemben, mint hit rögzül és ennek megfelelően alakul az attitűdöm is, sőt a gyerekeim attitűdje is. A társadalmi elvárások hatnak a személyes hitrendszerre és a hitrendszere is hatnak a társadalomra. Ezek nagyon erős minták, úgy irányítanak minket, hogy észre sem vesszük, és az életünk minden területén jelen vannak. Miért hiszünk benne? Részben azért, mert azt tanultuk, hogy hinni kell valamiben és mindenki abban hisz, amit tanítanak neki, amilyen társadalmi, családi, vallási, erkölcsi, politikai környezetben szocializálódik. Ennek megfelelően minden lehet kínos téma, kínos kérdés, hiszen amiről az egyik országban, családban, közösségben szabadon beszélnek, az lehet, hogy máshol tiltott téma.

Ha másképpen tanultuk volna, más társadalmi hálóban szocializálódunk, ha lehetne beszélni mindig, mindenkinek arról, ami kellemetlen, akkor nem létezne kínos kérdés. Azért létezik, mert hatalommal és erővel ruházzuk fel. A félelmeink erejével.

Leggyakoribb tabu témák, határaik és a kínos kérdések

Szexualitással foglalkozó kényes témák

Pornófilmek. Mennyit, miért, mikor? Csak férfiak?

Maszturbáció. Miért kell szégyellni?

Homoszexualitás felvállalása. Miért olyan nehéz a coming out?

Férfiaknál, a méret( elég nagy-e?)

Orgazmus (nőknél: színlelt, férfiaknál: korai magömlés)

Vágyak, szexuális fantáziák. Mi normális, mi nem az?

Szexuális segédeszközök. Hogyan vásároljuk meg? Szükséges-e? Mikor, mit és hogyan?

Házasság és gyermekáldás

Mikor nősülsz?

Mikor lesz gyerek?

Hogy hogy még nincs gyerek?

Nem akarsz gyereket!?!

Milyen a házasélet?

Fél éve szült kismamához, aki még nem fogyott le. Megint terhes vagy?

Megcsaltad?

Örökbefogadás. Más gyerekét neveled?

Állásinterjú meghökkentő kérdései

Akarnak még gyereket?

Gyakran betegek a gyerekei? Ki vigyázz rájuk akkor?Van szeretője?

Vonzódik a saját neméhez?

Szexelt már az irodában a főnökével/beosztottjával?

Mit tenne meg, hogy több fizetést kapjon?

Kínos kérdések kamaszokhoz?

Kivel levelezel annyit?

Mit csinálsz ennyi ideig a fürdőben?

Miért nem tanulsz?

Ittatok is azon a bulin?

Kipróbáltad már a kábítószert?

Mi az a folt a fehérneműdön?

Szoktál önkielégítést végezni?

Életkorra vonatkozó kellemetlen mondatok, kérdések nőknél

Hány évesen kezdted, hogy már ekkora gyereked van?

Már plasztikáztattál?

Ennyi idősen minek mész újra férjhez?

Idősebb vagy a férjednél?

Öreg vagy már te ehhez, Anyukám!

Hol a határ, ha kellemetlen kérdést kapunk?

A határ mindig ott lesz, ahol azt meghúzzuk, és ha nem tesszük, akkor az, aki minket szándékosan manipulál, provokál, addig megy, ameddig megsemmisít bennünket. Az Achilles-sarkunk mindig ott lesz, ami számunkra nagyon kínos. Felelőtlenség magunkkal szemben, ha épp ezzel nem foglalkozunk, és hagyjuk, hogy minden rosszindulat és ártó szándék újra és újra megsebezzen. Fontos, hogy képesek legyünk felállítani a határainkat. Mert erőt és hitet ad. És a hit legyőzi a félelmet, és szárnyra kapunk, hogy kiálljunk saját magunkért. Azért, és legfőképpen azért, amit elrejtenénk magunkban, mert rossznak, hibásnak, gyengének, tökéletlennek hisszük.

Ha felvállalom, és beismerem, azt is, amiben nem vagyok a legjobb és szégyen helyett elfogadom magamban a fejlesztésre szoruló dolgokat, már nem lesz senkinek sem izgalmas, hogy döntögesse a határaimat. Ha nem szégyenlek semmit, kínos kérdést sem tudnak feltenni nekem. Ha nem védekezem, nem tudnak támadni, ha éppen az lenne a céljuk, hogy harcoljanak velem.

Kamaszok „titkos” élete és a kellemetlen kérdések

A kamaszkor a kínos kérdések, tabu témák tekintetében kiemelt helyet foglal el. Sok esetben a szülőnek már kérdezni is tabu! Nem tudják, hogyan csinálják jól, félnek kérdezni, és félnek a valóságos beszélgetéstől. Mert az igazi beszélgetésben a szülőnek színt kellene vallani saját kamasz koráról, életéről, hibáiról, hazugságairól. A kamasz, ha nem kap őszinteséget, elkezd távolodni. Lelkileg és fizikailag is. Nem avatja be az életébe a szülőt, és kerüli a konfliktust is. Látszatra nincs vele gond. A cikis témák, kérdések elfojtása, elnapolása, elhallgatása csak látszat életet hozhat, igazit, valódit, megértőt, megbocsájtót, feloldozót, segítőt soha! A látszat élet pedig majdnem mindig rendkívül indiszkrét és átlépi a határokat. Belenéz a kamasz telefonjába, leveleibe, korlátozza annak használatát, eltiltja a nettől. A látszat életben nincs bizalom. A tabu témák melegágya és táptalaja a bizalmatlanságra épülő élet. Ha a kamasz szüntelenül számonkéréssel, támadással, megtorlással, megszégyenítéssel találkozik, nem tud megnyílni és őszintén megnyilvánulni. Ha a gyermek nem őszinte a szülővel, és gyakran titkolódzik, rossz irány, ha kizárólag őt hibáztatják, és a kamaszkort, amely amúgy is sérülékeny átmenet a gyermekkor és a felnőttkor között.

A szülőnek, aki valóságosan szeretne kapcsolódni kamasz gyermekéhez, látnia kell saját magában hol van az elfojtás, a titok, a szégyen, a tabu területe. Amíg, mint szülő nem tisztítja meg az életét, nem fog tudni változtatni azon, hogy ne féljen beszélni arról, ami a lelkében van. Ha ő nem őszinte, a gyermeke sem lesz az. Ha nem büszke rá, ő sem lesz magára. Érzékeny kor, és sokkal több figyelmet érdemelne annál, mint az állandó büntetés kiszabása, és az elégedetlenség kinyilvánítása. Általános tapasztalat, hogy minél kellemetlenebb valamiről beszélni, annál fontosabb a téma. Talán épp azért tör fel a tehetetlen harag, ha a kényes területre tévedünk, mert nem tudunk az életünkkel mit kezdeni akkor, ha a szívünket kitesszük az asztalra, és attól is zavarba jövünk, ha más kiteszi. Azt tanultuk, nem odavaló, el kell rejteni. Kevesen mernek ezzel az örökölt hitrendszerrel szembe menni, esetleg még felül is írni a család szabályait.

Összefoglalva 7 pontban arról, amit a kínos kérdésekről tudni érdemes. Miért léteznek kellemetlen témák és hogyan tudjuk kezelni ezeket a kérdéseket.

1. Kínos az, ami bizonytalan, homályos, hazug, eltitkolt, elfojtott, őszintétlen

2. Ha szeretnénk csökkenteni a bennünk lévő feszültséget mindennel szemben, amiről nem szeretnénk beszélni, akkor célszerű tudatosítani, szembe nézni saját, kínos témáinkkal, kérdéseinkkel

3. Azért létezik kínos kérdés, mert hatalommal ruházzuk fel, azáltal, hogy félünk nyíltan beszélni bizonyos témákról, mint pl. a szexualitás

4. A társadalmi elvárások és a hitrendszerek kölcsönösen hatnak egymásra és erősen befolyásolják, mit érzünk kínosnak, miről nem tudunk, akarunk beszélni

5. A látszatra, hazugságra épülő életek hitrendszerében mindig ott van az az illemszabály, hogy erről a témáról nem illik beszélni. Ugyanakkor, ezt a szabályt bármikor átírhatjuk, ha nem tudjuk úgy beilleszteni az életünkbe, hogy ne romboljon le minket

6. A határainkat mi állítjuk fel és mi döntünk arról is, mit rejtünk el és mit dobunk fel a felszínre

7. Hogyan védd meg magad a kínos kérdésektől? Légy őszinte. Állj bele abba az emberbe, akit teljes szívvel, hibáival együtt képviselsz, és tanulj meg lelkiismeret furdalás nélkül nemet mondani, mert a nem ugyanolyan értékkel bíró válasz, mint az igen

   A cikk a Vasárnap Magazin engedélyével került fel a blogra, és a 2017. májusi számban jelent meg először. Fotó forrása: Mindennapi Pszichológia 

   Montorffy Letti

   író, coach, motivációs tréner

fShare

Tweet

Azt ugye nem kell leírnom, hogy rombolja, bezárja, bátortalanná, bizonytalanná teszi a lelked minden elszenvedett sérelem, amit valósan vagy csak teáltalad érzékelve, gondolva elszenvedtél? Ezt tudja mindenki. Te is. Ami a felszínen van, azt látja is mindenki. Érzékeli is. De mi van a felszín alatti többi rétegbe beszorulva, amiről azt hitted elengedted, megbocsájtottad, és azután történik valami. Valami banális, jelentéktelen dolog és akkor döbbensz rá, hogy nem volt igazi bocsánat. Mert újra fájni kezd, és újra elbizonytalanít. Azt mondtad, hogy tovább léptél, feloldottad a haragot, csalódást, és megbocsájtottad, hogy valaki fájdalmat okozott neked, de valójában nem tetted, csak leküldted a sértettséged, csalódottságod az alsóbb, tudat alatti szintekre, ahol nem érzékeled a fájdalmat. Védelmet építettel megbocsájtás helyett, hogy ne érezz.

Meddig? A következő sérelem elszenvedéséig? Vagy az azt követőig? Meddig csurgatod magadba a fájdalmat és tudod-e, hogy mit tesz ez az életeddel? És hogyan hat mindez a környezetedben élőkre?

21 pontban arról, hogy mi történhet, ha tartósan fájdalommal élsz, mert a sérelmeid uralják az életed?

1. Áthatolhatatlan védelmi erődöt építhetsz magad köré, és ezzel elszigeteled magad olyan emberektől, akik valódi értéket, szeretetet adhatnának neked

2. A legkisebb rosszat is csalódásként, tragédiaként élheted meg

3. Nem leszel képes valós változásra, mert a sérelmek babusgatása elveszi minden energiád

4. Nem lelhetsz bizalmad magadban, így másban sem

5. Életkedved és hangulatod elkezd mástól függeni, környezeti hatásoktól, helyzetektől, emberektől

6. A szenvedés állapota ismerté válik, olyannyira, hogy elkezded magad benne otthonosan és, ami még rosszabb biztonságban érezni

7. A félelem érzése, hogy újra megtörténik veled az a rossz, megbéníthat. Cselekvésképtelenné válhatsz.

8. A valós élet, amit élned kellene védőburok nélkül, szabadon nem ad számodra elég biztonságot

9. Gyakori és visszatérő érzésed lehet, hogy elárultak. Kommunikációs problémáid lehetnek. Pl. folyamatosan félreértenek vagy arrogánsnak titulálnak

10. Érzelmileg labilissá válhatsz

11. Másokat hibáztatsz azért, hogy bántanak és kihasználnak

12. Elmenekülhetsz valami számodra biztonságos térbe, függőségbe, mint pl. a drog, alkohol, játék, szex, pornó, érzelmi evés, túlzott sportolás, gyakori partnerváltás s a többi, ami a valóságból kiemel és messze visz a sérelmeidtől, szenvedéseitől

13. Az idő nem lesz a barátod. Húzod, vonod, halasztod.

14. Rövidtávú párkapcsolatokat építesz, addig, ameddig neked jó, számodra kielégítő

15. Mások lehúzásával, negatív megítélésével próbálsz energiát, önbizalmat, hitet, erőt nyerni

16. Figyelmetlenné és felszínessé válhatsz

17. Elvesztheted az életed felett az irányítást, ezért elkezded mások életét irányítani

18. Rossz hajlamaid uralkodóvá válhatnak. Gyötörhet bűntudat, esetleg szégyen.

19. Szélsőséges esetben előfordulhat, hogy fizikai, lelki bántalmazással oldod a feszültséget, amit a fel nem dolgozott, meg nem bocsájtott sérelmek okoztak neked. A bántalmazás magad vagy mások ellen is irányulhat.

20. Magányos és szorongó emberré válhatsz

21. Megbetegedhet a tested

Ha hét vagy annál több pont igaz rád, akkor egész biztos, hogy segítségre van szükséged, mert komoly sérelmeket cipelsz már évek, évtizedek óta. Ne félj ettől, ha így is van. Hiszen mindannyiunknak van fájdalma, csalódása, félelme, és talán lesz is. A legtöbb, amit megtehetsz magadért, a párodért, a gyermekeidért, a családodért, a barátaidért, hogy megbocsájtsz. És megbocsájtasz és újra megbocsájtasz és elengeded a hozzád méltatlan, lehúzó és rossz energiákat. És elfogadod, hogy ez az élet. Van benne fájdalom és csalódás is, és ez egyáltalán nem baj. Ha gond ott kezdődhet, ha feltételekhez kötöd a derűdet, a boldogságodat, az örömödet.

Az élethez minden területen szükség van eleganciára és stílusra. Persze sok minden másra is de most nem véletlen ezt a kettőt emeltem ki. Mert nem elegáns és nem is stílusos, ha hagyod, hogy a sérelmek, amelyeket elszenvedtél lerombolják az életed.

Montorffy Letti

író, coach, motivációs tréner

fShare

Tweet

I.rész

Férfi energia

Fontos lenne, hogy a férfi beleálljon abba a férfiba, aki lehetne. Mert az önmagát felfedező, megértő nő, csak az önmagát megtaláló férfinak képes áramoltatni azt a nőt, aki mellé a férfi könnyedén oda tud állni. Védelmező, gondoskodó, szerető energiával, és megérzi férfi erejét. És ha ez így van, akkor, és csakis akkor a férfi rádöbben, hogy a nő, mindenestül egy NAGY LÉLEK, és minden porcikája az, és az erogén zónája is lélekből van. És a lelkén át visz minden út, ami belőle fut és hozzá vezet, és amivel összekapcsolja és felemeli maga körül az egész világot.
Minden más próbálkozás a férfi részéről ostoba, konok erőfitogtatás, amelyben egyetlen nő sem képes adakozó, befogadó, kedves és lágy lenni.

II.rész

Női energia

Fontos lenne, hogy a nő beleálljon abba az asszonyba, nőiességének legfinomabb minőségébe, aki lehetne. Mert az önmagát értő, érző férfi, csak egy női energiában lubickoló nő mellett képes áramoltatni azt a férfit, aki mellé a nő könnyedén oda tud simulni. Megnyíló, befogadó, alázatos, puha és szerető energiával, és akkor a nő megérzi az erőt, ami ebben a szerető megadásban és odaadásban árad. Ami a nők legbájosabb sajátja. És ha ez így van, akkor, és csakis akkor a nő rádöbben, hogy a férfit elfogadni nem áldozat, és nem teher. Megérti, hogy a férfi minden porcikájának szüksége van a nő elismerésére, csodálatára. Éreznie kell, hogy amit a nőnek ad, az a nőnek pont úgy jó, ahogy adja. Mert a férfinak is a lelkén át visz minden út, csak máshogyan. A férfi akkor lesz képes beleállni a férfiba, aki lehetne, ha a nő, aki mellette van kedves és áramló. Nem hisztis, nem féltékeny, nem kér számon, nem gyanúsít. Nem követel erőszakosan figyelmet. Hagyja a férfit, hogy az a férfi legyen, aki ebben őt emeli, támogatja, segíti. Néha azzal, hogy csendben marad és kivár.

Minden más próbálkozás a nő részéről ostoba, kislányos gőg, nőhöz nem illő marsi energia, amelyhez egyetlen férfi sem képes férfiként kapcsolódni.

fShare

Tweet