In memoriam Hamvas Béla

Számkivetett vagyok köztetek
Ne próbáljatok megfékezni!
Arlequin nincsen köztetek
Isten ide dobott le közétek

Idegen vagyok köztetek
Kiszakítottak és idetűztek.
Közétek, nem hódolok be
Senkinek, paradox létemben

Egyedül élek, bevallom:
Még félek, az írás megment
Sok mindenben már nem hiszek
Életem normál állapota: őrület

Kezed érintése halálos is lehet
Nem tudom mennyi időt
Szántak nekem, alku nincs!
Hiába tárolok valamit.

Ha nem valósítom meg!
Véget nem érő lóversenyek
Az ébredések és elalvások
Között guruló percek

Mi dolgom köztetek?
Értsétek meg: mosolyom nem
Veheti el nevetésetek!
Az életet senki elől el nem élhetem!

Pesszimista tudattal
Optimistán élek, ne
Álljátok el a napot előlem!
Ti vagytok a bolondok!

Csak Arlequin szabad!
Köztetek számkivetett vagyok
Bevallom: magányos, nyitott ablakokkal
Nem tervezek, élek!

Miért hiszitek: amiből
Több van, az az erősebb
Amit leigáztatok.
Az már a tiétek?

Itt élek köztetek
Nem találok ki trükköket.
Hogy feltétlen tartozzam valakihez
Élek, és tudom mi lesz –

Oszd meg a cikket