Vissza már nem néz,
A végtelenbe révedő álomban él
Újra és újra visszavágyja a
Benne járó Angyalt, aki nevetne rá
Édes, gyógyító hanggal …

De ő már nem hallja, a botját is elhagyta,
A víz felett felszáll a pára
A ködrengeteg, emlék- óceánban.

Új vándorok jönnek, csak jönnek az éjszakában,
S az égről lehallatszik a hajnalok
És a szerelem örökkévaló morajló zokogása-

Hasonló cikkek:

Idő-pecsét Ígéret Örökös szeretők Prizma csókokkal a Túlparton Vallomás