Hála minden tapasztalásért. Eligazodás az Ismeretlenben. Az OTTHON érzéseinek újragondolása. Az élet rutinját megtöri egy impulzus.

Megtalálni azt, amit elveszettnek véltünk kivezet minket egy olyan helyre, amit leginkább önmagunkban, a láthatatlan belső barlangunkban találunk. Az az érzelmi impulzus, ami most új utakra visz, nem feltétlen érkezik látványosan, ezért fontos most a tiszta jelenlét és a figyelem. Legyen nálad mindig valamilyen jegyzetfüzet, hogy le tudd azonnal írni, amit érzel. Régen elfeledett érzések kerülhetnek felszínre, ahogyan egyre haladsz előre. A képen látható lány épp kijut egy erdőből és már látszik az új ösvény is, ami kivezette őt a sötétségből.

Támogató kérdések: Mi jelképezi az életedben a sötétséget? Mit adott és miben akadályozott? Mit szeretnél képviselni ahhoz képest, aki régen voltál? Merre visz ez a változás?

Nem kell erővel és mindenáron keresned azt az érzelmi impulzust, ami most a változást hozza, mert hidd el, hogy azonnal megérzed, amikor rád talál. Ereje nem fogható semmihez. A felismerés, mint egy éles fény kettészeli a sötétséget és minden, amitől addig féltél szertefoszlik.

A félelem nem tűnik el soha, régiek helyébe újak lépnek. Ami változik, az benned változik. Megtanulsz bánni az árnyék-oldaladdal és megtanulod, hogy a félelem csak attól lesz valós gát, amit a félelemről gondolsz. Az elmédben születő gondolatok és a szívedben fellobbanó érzések teszik kezelhetetlenné vagy épp feldolgozhatóvá, semmissé valamennyi félelmedet. Félelem nem létezik destruktív érzés nélkül. Amikor boldognak érzed magad, a félelem akkor is jelen van, csak nem érzékeled, mert ilyenkor az elmédben nem adsz helyet azoknak a gondolatoknak, amelyek a félelmeid táplálják.