Warning: "continue" targeting switch is equivalent to "break". Did you mean to use "continue 2"? in /chroot/home/montorff/montorffy.com/html/templates/csigahaz_csigaalap2/functions.php on line 194

FÜLES /2011.Október

 

 

A STORY TV nézői már ismerhetik az arcát, de Montorffy Letti számára nem az a legfontosabb, hogy felismerjék. Nap, mint nap tőle tudhatjuk meg a sztárokkal kapcsolatos híreket a Napi Story műsorból, ám a szőke szerkesztő-műsorvezető hölgy ezúttal – eddig eltérő módon – a saját életéről sztorizgat.

 

- Vidám, pozitív személyiség vagy. Mindig optimizmussal állsz az élet dolgaihoz?

- Alapvetően pozitív ember vagyok, mert úgy gondolom, hogy másképpen nem érdemes élni. A hétköznapi taposómalomban viszonylag egyszerű szomorkodni, panaszkodni, és mindig sokkal nehezebb megoldást találni a problémákra. Magunkon kell dolgozni és akkor ez másokra is kihat.

- Mikor kezdett el vonzani a televíziózás?

-Amióta az eszemet tudom, színművészeti pályára készültem, de mellette mindig írtam is, verseket. Furcsa kettőség volt bennem, hiszen az íráshoz  befelé fordulás, nyugalom és béke kell, a színészet pedig exhibicionista hivatás, és én a kettő között lavíroztam, nem tudtam dönteni, merre induljak. Sokáig azt hittem, színész leszek, de valószínűleg nem akartam eléggé. Nem készültem televíziós szerkesztőnek, de fokozatosan megszerettem ezt a szakmát és talán jobban is hittem benne, azért sikerült ezen a pályán maradnom. Nem sokan ismernek, nem vagyok celeb, de ez nem is fontos számomra,hanem az számít, belül hogy érzem magam, és hogy megfelelően legyenek kihasználva a kreatív energiáim.  

- Sportriporterként indultál. Volt egyfajta affinitásod a sportokhoz, vagy így hozta az élet?

- Sokáig művészi tornáztam, így kerültem a sportriporterkedés közelébe a Duna Televíziónál.

Ennek már 16 éve. Leginkább különböző extrémsport riportokat készítettem, és idővel annyi snowboard versenyen dolgoztam, hogy az akkori snowboard szövetség tiszteletbeli tagjává fogadatott, úgy, hogy sohasem álltam deszkán. Később lettem műsorvezető és szerkesztő. Örülök annak, hogy ez így volt, és nem rögtön kerültem a képernyőre, mert ezáltal a legapróbb részletekig tudom, hogyan készül el egy műsor és tudom értékelni a csapatmunka fontosságát.

- A szerkesztés vagy a műsorvezetés áll hozzád közelebb?

- Nekem az olyan feladat okoz örömet, amiben van kreativitás. Első sorban szerkesztőnek tartom magamat, és nagyon izgalmas feladat számomra szerkesztés, amit kifejezetten élvezek, de folyamatosan kapok műsorvezetői feladatokat is. Jelenleg a Napi sztoriban láthatnak a nézők, ahol sztárokról, celebekről szóló friss, napi történésekkel jelentkezünk Peller Mariannal felváltva. A Lakosztály című lakberendezési magazin a szívem csücske volt, négy évig szerkesztettem-vezettem, és jelenleg is ismétlik a STORY TV5 csatornán. Természetesen készülök új, magazin jellegű műsorral is, és szeretnénk folytatni a Kismama magazint is, ami olyan sikeres lett, amire még magam sem számítottam.

- A magánéletben is kiéled a kreatív energiáidat?

- Igen, és ezek különböző formákban törnek elő belőlem. Most hétvégén például egy őszi koszorút készítettem, amit gesztenyékkel, falevelekkel, szalagokkal díszítettem. Megjelent már két, önálló verseskötetem is, és a fiókban is van még kettő, amiket remélhetőleg előbb-utóbb kiadnak. Ha lehet örökölni kreativitást, vagy kreatív energiákat örökíteni, akkor édesapám ezt megtette, hiszen ő is jól írt. Amikor még nem voltak gyermekeim, akkor viszonylag könnyű volt alkotni, mert az embert csendben hamarabb megtalálják a gondolatok. Olyan ez, mint amikor kanyarog a folyó, és egy idő után fennmarad a hordaléka, bennem is így akadnak fent a gondolatok és az érzések, majd vers formájában leírom őket.

-Könnyen kitárulkozol a verseidben?

- A vers, sűrített, gondolati esszencia, ettől olyan izgalmas. Sziromról, sziromra nyitja meg a lelket, egyre mélyebb rétegeket képes feltárni. Egy költő nem lehet szemérmes. A megnyílás hivatásbeli kötelesség. Ha csalódás ér, lelkileg és mentálisan is el kell jutni oda, hogy azt ,ami történik velem,legyen az jó vagy rossz,  értékén tudjam kezelni. Minden napban lehet olyan pozitív energiát találni, amit hasznosítani tudok saját magam számára. Igyekszem ezt az életszemléletet átadni a gyermekeimnek is. A fiam, Barnabás lassan  tíz éves lesz, neki már lehet ilyen jellegű szellemi útmutatást adni. A kislányom, Anna még csak négy éves lesz januárban, ő erős művészi hajlammal lett megáldva, benne ezt a képességet igyekszem majd erősíteni.

-Mi mindent szeretsz még kiélvezni a szabadidődben?

- Imádok kertészkedni, ültetni, barkácsolni, túrázni, evezni, kirándulni. A hétvégéken igyekszem kirángatni a családomat a négy fal közül. Addig kell gyűjtögetni ugyanis az élményeket, amíg tudod. Én nem az emlékeiből élő emberek közé akarok tartozni, hanem szeretnék minél tovább élménygyűjtő lenni. És igyekszem ennek a határait minél messzebb kitolni!