Csigaház
A Csigaház Blog saját tapasztalatokon alapuló életbölcseleti írások gyűjteménye.Támogathat és erősíthet abban, hogy a magad értelmével találj rá mindarra, ami neked a legjobb.
Montorffy Letti
Montorffy Letti író, coach, felnőttképzési szakember bölcseleti írásai elsősorban azokhoz az emberekhez szólnak, akik úgy döntenek, hogy sorsuknak nem elszenvedői és reagálói lesznek, hanem a lélek erejével és a szív bátorságával a változás útjára lépnek. Kockáztatnak és nem félnek a szenvedéstől, rosszakaróktól és kicsinyes hitetlenkedőktől. Elindulnak, mert pontosan tudják, hogy a fejlődés és a változás csak úgy jöhet létre, ha előbb saját maguk változnak. Éretté teszik szellemüket, lelküket, jellemüket, hogy teljesebb, derűsebb és harmonikusabb életet élhessenek.
Hétköznapi érintések
A szexuális vágyakozás akkor válik éretté benned, ha megérzed az apró, finom érintések hétköznapi fontosságát. Amikor megérted, hogy az előjáték, nem a szeretkezés előtti 15 perc, hanem az egész, közös életetek. Az egyszerű mindennapi simogatásokban szunnyad az éjjeli ölelések szenvedélyes mámora. Naponta lopva, játékosan, beleszagolva, megízlelve, átlényegülve, komolyan és viccesen, bárhogyan de meg kell érintened a párod. A vágy felébresztése a hétköznapi érintéseknél kezdődik. Az igazi érintés a lélek mélyéről fakad, onnan árad szét az egész lényedbe és abba bizony beleborzongsz, mert csak a testtel lehet játszani, a lélekkel nem.
Az igazi érintés egyszerre erős és gyengéd, finom mégis határozott. Nem fizikai szinten ad, hanem sokkal mélyebbre húz. Aki valaha is megtapasztalta ezt és átélte az ölelés és a szeretkezés legmagasabb szintjét, ahol teljes megnyílás, teljes odaadás és teljes bizalom uralkodik, az soha többé nem lesz képes máshogyan ölelni, mert érzi, hogy minden más ölelés méltatlan lenne.
Ez az érintés mentálisan nagyon erős de nem birtokol, nem rendelkezik, nem szab feltételeket, mert ebben a hatalomban spirituális erő és hit van. Amikor csupán két éhes test talál egymásra, rövid időn belül elhamvad a tűz és kialszik a láng, mert a test kielégül és elenged. A lélek azonban ennél magasabbra tör és mélyebbre száll. Soha nem lehet abban a formában kielégíteni, mint a testet.
A test felejt de a lélek sohasem. A testedet becsaphatod de a lelkedet nem. A lelked mindig éberebb és a kellő időben figyelmezteti fizikai valódat. A lélek adja a testnek a tudatot és a ráébredést. Felemel és mélyre száll veled éppen úgy, ahogyan mindig is vágytál rá. Ez a lelkek érett, eksztatikus örömünnepe.
Fotó:Karádi Bad Zoltán
Szitakötő szárnyán...
Végtelen sok „egy pillanat” tölti ki az életed. Előfordul, hogy egy pillanat alatt átforgatják a szíved. Egy másikban idegenné válhat egy addig ismerősnek vélt mozdulat vagy érintés. Egy pillanat elég lehet, hogy megérezd a lelket, amelyik csak a te lelkeddel együtt képes felemelkedni. Egy pillanat elég az örömhöz és egyetlen pillanat a szomorúsághoz. A pillanatok, mint szállingózó hópihék hullnak és múlnak és közben előfordul, hogy nem veszed észre, hogy az a pillanat, amiben épp vagy, elillant anélkül, hogy igazán megélted vagy átélted volna. A pillanat a lelked legidőszerűbb és legaktuálisabb lenyomata. Figyeld érzékenyen és odaadással. Bánj jól azzal az „egy pillanattal”. Olyanná teheted, mint a jó gondolatot, amely utolérte és felkarolta a csodát. A pillanat mágiája mindenhol, mindenben ott ragyog, ahogyan a szitakötő szárnyán a harmat...
Fotó:Molnár Péter
A szeretet ezer szólama
Életünk minden változását megértéssel kell fogadnunk. Akkor is, ha épp úgy érezzük igazságtalan ami velünk történik. Tudnunk kell, hogy valójában semmit sem ad a Sors érdemtelenül, se jót se rosszat. Valószínű, hogy korábban kaptunk már figyelmeztető jeleket, csak nem akartunk róla tudomást venni. Minden, amit rossznak élünk meg, sorsfeladatot hordoz számunkra. Éppen ezért nem fordíthatunk hátat saját magunknak és nem hibáztathatunk szüntelenül másokat. Bosszút állni, valaki másnak szándékosan kárt okozni, akit hibásnak vélünk mindazért, ami velünk történik, élet és ember ellen való bűn. A bosszú minden esetben, mint valami lengőajtó visszaüt arra aki, egocentrikus, önző, féltékeny, irigy, kapzsi vagy bármilyen más beteges okból megtorlással válaszol az őt ért vélt vagy valós sérelemre. Ha átmenetileg bosszú kereszttűzében vagy kénytelen élni, mindig vizsgáld meg, mi dolgod lehet azzal a bosszúval, ami rád feltehetően negatívan hat. Lásd magad, mint idegent! Emelkedj a bosszú fölé és értsd, milyen szánalmas, erőtlen és ostoba mindenki akinek egyetlen eszköze a megtorlás és a törlesztés kikényszerítése a szeretet ezer szólama helyett. Ölts nyelvet a világra és kacagj . Senki nem lehet erősebb annál, mint aki őszintén és derűsen képes mosolyogni, akkor is, ha célkeresztben áll.
Fotó:Karádi Bad Zoltán
Nem kell fütyörészve belehazudni...
Az egyetlen járható út, ha azt mutatod mindig, amit érzel. Nem kell fütyörészve belehazudni valami hamis örömöt a világba, amikor leginkább ököllel ütnéd a falat. Nem lehet minden nap ragyogó és fényes de ettől sosem szabad félned.
Méltósággal kell viselned a nehéz napok súlyát is, mint ahogyan az évek szabta ráncaidat az arcodon. A játszmázók ideje lejárt. Aki ezt nem hajlandó tudomásul venni és a változás útjára lépni, nagyon kemény feladatokat kaphat mégpedig ott, ahol a leginkább érzékeny és sebezhető.
Fotó:Karádi Bad Zoltán
A húr megfeszül és zeng...
Eljön az a kor, amikor elkezded szeretni azt, amid van, ami persze mindig is a Tiéd volt de mégsem láttad. Kitakarta előled valami homályos és hiábavaló várakozás. Azután rájössz, hogy tulajdonképpen nincs mire várnod, mert amit lényed minden ízében kívántál, mindig is veled de leginkább benned volt. Amiről évtizedeken át azt gondoltad, hogy éber és lüktető és izgalmas, arról egyszerre megérzed, hogy mozdulatlan és halott. Pedig csak annyi történt, hogy már nem adtál energiát a régi vágyaidnak. Az újak viszont olyan szenvedélyesen törik át a gátakat, hogy beleszédülsz a lendületbe de közben minden eddiginél józanabbul érzed, hogy semmi nem kell, csak ez. Az édes buborékos, pezsgőmámoros béke. A húr megfeszül és zeng de már benned, nem rajtad kívül...
Fotó:Karádi Bad Zoltán
